A tegnap esti pár fotó után megjött a kedvem, hogy a mai valentinnapra is kellene valamit kitalálnom. Reggelre meg is álmodtam, hogy milyen kép illene a mai napra, de mire hazaértem elmúlt a lelkesedés. Nem is voltam túl fitt, amikor hazaértem, mivel tegnap éjszaka nem tudtam aludni, ezért, álmos is voltam. Nagynehezen mégis rávettem magam, hogy elinduljak, oda, akikkel megbeszéltem, de ott is csak leültem, és voltam. Alig láttam ki a fejemből. Többször szóltak, hogy vegyem elő a gépet, de valamiért sok erőm nem volt hozzá. Annyit éreztem, hogy csukódnak le a szemeim, haza akarok menni és lefeküdni aludni. Kovival még beszélgettem egy kicsit, amikor megláttam a következő képet. Talán ezzel lehetne jellemezni a legjobban a ma délutáni kedvemet.
